Vagyonszerzési illeték ingatlan és vagyoni értékű jog megszerzése esetén

Vagyonszerzési illeték ingatlan és vagyoni értékű jog megszerzése esetén


Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásánál felmerülő kérdés, hogy a megszerzés kapcsán keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, és ha igen mekkora összeget kell fizetni. A vagyonszerzési illeték megállapításának és megfizetésének rendjét az ingatlanok, vagyoni értékű jogok átruházása tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza.

Amit legelőször tisztázni szükséges…

A megvásárolt/ajándékba kapott ingatlan, és vagyoni értékű jog után mindig csak a vevőnek/megajándékozottnak keletkezhet illetékfizetési kötelezettsége.


Mekkora az ajándékozási illeték mértéke?

Az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 %. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozási illetékének mértéke 9%.

Mi az alapja az ajándékozási illeték számításának?

Az ajándék tiszta értékének kiszámításánál a megszerzett ingatlan forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének megajándékozottra eső részét.

A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek az életkor alapján meghatározott többszörösét.

A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az alábbi kivételével az egy évi érték ötszöröse.

Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest ha a jogosult:

  • 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
  • 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
  • 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
  • 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese

Ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, a megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó.

Ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik.

Az így kapott illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jog értéke ezek együttes értékében képvisel. Ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.

A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke

Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza az ingatlan tulajdonjogát és más személy részére biztosítja annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog megajándékozottja a haszonélvezetnek, használatnak a fent számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti a vagyonszerzési illetéket.

Mentes az ajándékozási illeték alól

Az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.  


Vagyonszerzési illeték ingatlan és vagyoni értékű jog megszerzése esetén B400

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Ingatlannak, valamint vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhelő haszonélvezet, használat jogának a jogosult halála, illetőleg – özvegyi jog esetén – új házasság kötése folytán történő megszűnésével következik be, továbbá a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezet, használat jogának a feltétel bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő elteltével bekövetkező megszűnése.

Mekkora a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke?

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett ingatlan (tulajdoni hányad) terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalap olyan hányadára kell alkalmazni a 4 %-os illetékmértéket, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékre kell alkalmazni a 4 %-os illetékmértéket.

Lakástulajdonok cseréje esetén az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi érték különbözete az illeték alapja.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.

Haszonélvezet, használat visszterhes vagyonátruházási illetéke

A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a fentebb számított haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket.

Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik.

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.

Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja

lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok

lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

A lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;

A vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.

Kedvezményes visszterhes vagyonátruházási illeték

Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

A első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

VISSZA A KEZDŐLAPRA