Üdülőt, hétvégi telket venne a tóparton vagy a hegyoldalban, ami zártkert. Mit is jelent ez?
A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási rendszerünk szerint a kérdéses ingatlanok terület szerinti besorolása vagy belterületi vagy külterületi. Azonban ezeken kívül van egy harmadik lehetőség, és ez a zártkert.
Ha közérthetően akarok fogalmazni, a lakóingatlanok általában a belterületeken, a mezőgazdasági földek a külterületeken vannak, a zártkert pedig ezek között helyezkedik el.
A zártkerten belül is megkülönböztethetünk a tulajdoni lapon feltüntetettek szerint művelés alól kivett, és művelés alól ki nem vett zártkerteket.
A művelés alól ki nem vett zártkerti ingatlanok a tulajdoni lapon szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület művelési ágban lehetnek nyilvántartva.
Ha az adott ingatlan ezen művelési ágak egyikében van nyilvántartva, akkor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) vonatkozik rá.
A művelés alól ki nem vett zártkert esetében a Földforgalmi törvény földforgalmat korlátozó intézményei érvényesülnek: a földszerzési és a birtokmaximum, a földtulajdont szerzők személyi korlátai, az előzetes nyilatkozattételi rendszer, az elővásárlási jogok rendszere, a biztonsági kellékekkel rendelkező okmányok, illetve maga egészében a földtulajdon megszerzésének eljárási folyamata és hatósági jóváhagyása.
Ezek a művelés alól ki nem vett zártkerti ingatlanok jogilag mezőgazdasági földnek minősülnek, azonban a jelen kor életviszonyaival ezek nem egyeznek meg és ellentmondásos szerepet töltöttek/töltenek be.
A jogalkotó erre reagált azzal, hogy 2015. november 30-tól 2017. december 31-ig a zártkerti területen fekvő, valamely művelési ágban nyilvántartott ingatlanok esetében lehetővé tette a művelés alóli kivonást egy egyszerűsített eljárás keretében. Ezen eljárást követően az ingatlan már nem minősülhet mezőgazdasági földnek, hiszen az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján a művelési ágát átvezették művelés alól kivett terület megnevezéssé.
Az ilyen zártkerti ingatlan értékesítését már nem a Földforgalmi törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.
Azonban ha olyan zárkerti ingatlan vásárlása mellett döntenek amely művelés alól nem került kivonásra, akkor a fentiek szerint a speciális szabályozás alapján történik a jogügylet megkötése, amelynek az ügyviteli eljárási idejéhez a szokásos ingatlan-nyilvántartási eljárás idején túl hozzáadódik az adásvételi szerződés 60 napos kifüggesztési ideje, továbbá a jóváhagyó mezőgazdasági szakigazgatási szerv eljárási ideje.
A jogalkotó által biztosított egyszerűsített eljárás keretében történő művelés alól kivonást követően van-e még lehetőség a zártkerti tulajdoni viszonyokat rendezni?
Amennyiben az értékesíteni kívánt, illetve a megvásárolt művelés alól ki nem vett zártkerti ingatlan vonatkozásában igény mutatkozik, hogy ne minősüljön mezőgazdasági földnek a zártkerti ingatlan, akkor ennek érdekében végleges más célú hasznosítás iránti engedélyt kell szereznie az ingatlanügyi hatóságtól.
Az engedélyező határozatban szereplő cél vagy beruházás megvalósulását követően pedig lehet kérni a földhivatalnál, hogy az ingatlan művelési ágát vezessék át művelés alól kivett területre.
Bízom benne, hogy hasznos információkat tartalmazott a cikk, melyben a zárkerti ingatlanokat övező félreértéseket sikerült tisztázni, ezzel is elősegítve a témában érintetteket a döntéseik meghozatalában.
