Jelen Ügyvédi Megbízási Feltételek (a továbbiakban: Megbízási Feltételek) irányadók dr. Széchy Zsolt ügyvéd részére adott ügyvédi megbízás teljesítésére, amennyiben a Megbízó által adott megbízás eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

1. AZ ÜGYVÉD AZONOSÍTÓ ADATAI

Név: Dr. Széchy Zsolt

Székhely: 3200 Gyöngyös, Jókai Mór út 4.

Kamara: Heves Megyei Ügyvédi Kamara

Adószám: 75476188-1-30

Telefon:    +36-37-999-685

E-mail:      kapcsolat@szechyzsolt.hu                     

Honlap:    www.szechyzsolt.hu

Ügyvédi tevékenység végzésének formája:  egyéni ügyvéd

(a továbbiakban: Ügyvéd)

2. A MEGBÍZÓ

Megbízó az, aki az Ügyvéd részére az ügyvédi megbízási szerződésben (továbbiakban: Megbízás) a jogi szaktudást igénylő ügy ellátására a megbízást megadja.

3. A FELEK

Jelen Ügyvédi Megbízási Feltételek alkalmazása során Felek alatt az Ügyvéd és a Megbízó értendő.

4. AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI FELTÉTELEK HATÁLYA

4.1. Jelen Megbízási Feltételek rendelkezései kiterjednek az Ügyvéd és a Megbízó közötti minden szerződéses kapcsolatra – ide értve az állandó megbízást is – amelynek keretében az Ügyvéd a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt a megbízás alapján.  Az ügyvédi megbízás tárgya lehet (a továbbiakban: ügy):

a) jogi képviseleti ellátása,

b) büntetőeljárásban védelem ellátása,

c) jogi tanácsadás,

d) okiratszerkesztés

e, okirat ellenjegyzése

f, ügyvédi letét kezelése

4.2. Ha a Megbízási Feltételek rendelkezései és a Megbízóval kötött megbízás más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

4.3. Az Ügyvéd biztosítja, hogy a Megbízó a Megbízási Feltételek, illetve jövőbeni módosításai tartalmát megismerje. E célból a megbízási szerződés megkötésekor az Ügyvéd a hatályos Megbízási Feltételeket okirati formában a Megbízónak átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként megküldi. Az átvétel aláírásával a Megbízó igazolja, hogy a Megbízási Feltételek tartalmát megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta. Ugyanilyen hatálya van a Megbízási Feltételeket tartalmazó elektronikus dokumentumnak a Megbízó e-mail címére történő elküldésének, amennyiben a Megbízó annak tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. A hatályos Megbízási Feltételeket az Ügyvéd a honlapján közzéteszi és ott folyamatosan elérhető az ügyfelek számára.  

4.4. Az Ügyvéd és a Megbízó jogviszonyában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.), és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. A MEGBÍZÁS

5.1.  Az ügyvédi megbízás akkor jön létre, ha a felek írásban megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben.  A tanácsadási megbízás írásba foglalása mellőzhető. A megbízásban nem szabályozott kérdésekben jelen Megbízási Feltételek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5.2. Az Ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni.

5.3. A létrejött írásbeli megbízási szerződés alapján az Ügyvéd törvényes eszközökkel és módon a legjobb tudása szerint elősegíti a Megbízó jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.   

5.4. A Megbízó tudomásul veszi, hogy az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

5.5. A képviseleti megbízás, büntetőeljárásban védelem ellátása – a megbízási szerződés jellegéből eredően – az Ügyvéd részéről nem jelentheti a Megbízó javára érdemi eredmény garantálását.

5.6. Az Ügyvéd az ügyet a Megbízó tényelőadásainak figyelembe vételével látja el. A büntetőeljárásban történő védelem ellátása során az Ügyvéd a Megbízó tényelőadásához kötve van.

5.7. A Megbízó felel a megbízás teljesítéséhez általa szolgáltatott adatok, információk, okiratok, más bizonyítékok valódiságáért, alaki vagy tartalmi hibás, hiányos, nem teljes körű voltából, egyéb fogyatékosságából és a késedelmes rendelkezésre bocsátásukból eredő következményekért.

5.8. A Megbízó tudomásul veszi az Ügyvéd azon tájékoztatását, hogy minden ügyben és a jogi tanácsadás során is számolnia kell az Ügyvéd által adott és képviselt álláspontjától eltérő jogértelmezéssel, a bizonyítékok eltérő hatósági, bírósági értékelésével, mérlegelésével, és az eltérő jogalkalmazás kockázatával.

5.9. Az Ügyvéd által adott és képviselt állásponttól eltérő jogalkalmazás kockázatát – beleértve az új jogszabályok alkalmazásából, az egységes gyakorlat hiányából, a hivatalos eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a Megbízó vállalja. 

5.10. A megbízás teljesítésére irányuló eljárást, a szükséges intézkedéseket, a bizonyítékok felhasználását és a beadványok benyújtását – ezek tartalmát, sorrendjét, esedékességét – az Ügyvéd határozza meg. A Megbízó a megbízás tárgyában önálló intézkedést, egyezséget csak az Ügyvéd jóváhagyásával kezdeményez.

5.11. Minden olyan tevékenységet kizárnak a Felek, amely ellentétes a Megbízó jogos érdekével.

5.12. Az ügyvédi szolgáltatások teljesítésének helye – a megbízástól függően a hatóságok, bíróságok, harmadik személyek előtti eljárást kivéve – az ügyvédi iroda. Az Ügyvéd a megbízó székhelyén, telephelyén, lakóhelyén rendszeres megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles, ilyen eseti eljárásért külön díjat számíthat fel.

5.13. Az Ügyvéd a megbízást az alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje vagy más ügyvéd közreműködésével is teljesítheti, kivéve, ha ezt a Megbízó a megbízási szerződésben írásban kifejezetten kizárta.  Az Ügyvéd köteles a közreműködő ügyvédet a szükséges tájékoztatással ellátni – munkájáért úgy felel, mintha személyesen járna el. A közreműködő ügyvéd (ügyvédjelölt) a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel jogosult valamennyi eljárási cselekmény, nyilatkozat megtételére, hatóság-, bíróság előtti eljárásra, helyettesítőként tárgyaláson való részvételre.

6. MEGHATALMAZÁS

6.1. A meghatalmazást írásba kell foglalni, amelyet a Megbízónak és az Ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia, amennyiben az ügyvédi megbízás teljesítéséhez a Megbízó képviselete szükséges. A meghatalmazásnak az Ügyvéd elfogadó nyilatkozatát is tartalmaznia kell.

6.2.  A meghatalmazás feljogosítja az Ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz vagy más vagyontárgy átvételére is. A Megbízó részére történő pénz, vagy más vagyontárgy átvételéről a Megbízót haladéktalanul értesíteni kell.

6.3. A meghatalmazás a Megbízott döntése szerint korlátozható, illetve visszavonható.

7. OKIRATI ELLENJEGYZÉS

7.1. Az Ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

7.2. Az okirat ellenjegyzése során az Ügyvéd az Üttv-ben írtak szerint köteles a jognyilatkozatot tevő Fél és a Fél helyett jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja azonosítására, és személyazonosságának ellenőrzésére.

7.3. Az Ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha

a) a Fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,

b) a Fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy

c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.

8. IRATOK ÁTVÉTELE

8.1. Az Ügyvéd a Megbízótól átvett vagy a Megbízót megillető iratok átvételéről – a Megbízó kérésére – elismervényt ad. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után – az alábbi kivétellel – az Ügyvéd a Megbízó kérésére köteles kiadni.

8.2. Az Ügyvéd nem köteles kiadni a megbízás kapcsán keletkezett fogalmazványait, a Megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a Megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a Megbízó kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.

8.3. Ügyvédet megillető megbízási díj és költségtérítés meg nem fizetése miatt nem tagadhatja meg az Ügyvéd az iratok kiadását.

9. PÉNZ, EGYÉB ÉRTÉK ÁTVÉTELE

9.1. Az Ügyvéd köteles a Megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a Megbízót haladéktalanul értesíteni.

9.2. Az Ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a Megbízóval szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az Ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a Megbízót írásban köteles értesíteni. Nincs helye beszámításnak, ha

a) a pénzt nem a Megbízó részére kell kiadni,

b) más jogszabály a beszámítást tiltja.

10. A LETÉTKEZELÉS SZABÁLYAI

10.1.  Az Ügyvéd ügyvédi letétként

a) a megbízás teljesítésére,

b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,

c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre

okiratot, pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, értékpapírt vehet át, őrizhet és kezelhet.

10.2. A letéti szerződést írásba kell foglalni, amelyet a Megbízónak és az Ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia.

10.3. Az Ügyvéd az átvett letéti tárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.

10.4. A letétkezelésre a Magyar Ügyvédi Kamara Letétkezelési Szabályzata (www.magyarugyvedikamara.hu) irányadó.

11. A MEGBÍZÓ JOGAI

11.1. A Megbízó az ügy állásáról, és a tett intézkedésekről bármikor felvilágosítást kérhet, az Ügyben egyeztetett időpontban konzultációt kérhet.

11.2. Az Ügyvéd a Megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el, amennyiben az a Megbízója érdekeivel ellentétes. Korábbi megbízójával szemben az Ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új Ügy között nincs összefüggés. A Megbízó, a korábbi megbízó az e pontban írt korlátozás alól írásban felmentést adhat.

11.3. A Megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

12. ÜGYVÉDI MUNKADÍJ

12.1. A Megbízó az Ügyvéd ügyvédi tevékenysége körében végzett szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles.

12.2.  A megbízási díj a Felek között szabad megállapodás tárgya.

12.3. Az Ügyvéd Díjszabását melléklet tartalmazza. Amennyiben a díjazásra, vagy annak egyes tételeire a megbízási szerződés eltérő rendelkezést tartalmaz, azt kell alkalmazni.

12.4. A megbízási szerződésben a Felek havi átalánydíjban is megállapodhatnak.

12.5. A Felek a megbízási szerződésben az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíjban (sikerdíj) is megállapodhatnak.

12.6. Az Ügyvéd az általa teljesített szolgáltatásról, tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és a számlázás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít.  

12.7. Folyamatosan teljesített szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja a számla szerinti fizetési határidő. Az Ügyvéd – amennyiben a fizetés nem készpénzben történik – jogosult valamennyi szolgáltatását 8 napos fizetési határidővel számlázni.  Késedelmes fizetés esetén a Megbízó évi 20 %-os mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

12.8. Az ügyvédi munkadíj kiegyenlítésének elmulasztása esetén az Ügyvéd 15 napos felmondási idővel jogosult a megbízási szerződés felmondására.

12.9. Az Ügyvéd köteles a munkadíjról a Megbízó részére olyan elszámolást adni, amely alapján a bíróság megállapíthatja, és a másik felet kötelezheti a perköltség megfizetésére.

12.10. A megbízás teljesítése során felmerülő illetékeket, szakértői és egyéb költségeket a Megbízó fizeti – ezek előlegezésére az Ügyvéd nem köteles.

12.11. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az Ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja.

12.12.  Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletről.  E szerint a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. Az így megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ha a fél és az Ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét az alábbiak figyelembevételével állapítja meg.

A rendelet szerint:

3. § (2) Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege

a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,

b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,

c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

(3) Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.

(4) Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.

(5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.

(6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat – különösen az ügy bonyolultsága esetén – a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.

12.13. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy a közigazgatási és bírósági eljárásban a vonatkozó jogszabályok feltételei szerint személyes költségmentesség, illeték-feljegyzési jog illetheti meg, amelyről erre irányuló külön kérelemre a Megbízó által csatolandó okiratok, igazolások, nyilatkozatok alapján az eljáró hatóság, bíróság dönt. A jogszabályi rendelkezések alapján a tárgyuk miatt költség- vagy illetékmentes, feljegyzési jogos eljárásokban a Megbízót a jogszabály rendelkezése alapján  illeti meg ilyen kedvezmény (pl. tartásdíjperek, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perek).

13. ÜGYNYILVÁNTARTÁS, IRATKEZELÉS

13.1. Az Ügyvéd az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást vezet a megbízási szerződés alapján ellátott ügyekről.

13.2. Az ügyvédi iratkezelésre a Magyar Ügyvédi Kamara vonatkozó szabályzata (www.magyarugyvedikamara.hu) irányadó.

14. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

14.1. A Megbízó, illetve képviselője a megbízás aláírásával az Ügyvéd részére megadja hozzájárulását a személyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel.

14.2. Az Ügyvéd adatkezelésére, a Megbízó jogaira és kötelezettségeire az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.), és az Európai Uniós rendeletek az irányadóak.

14.3. Az adatszolgáltatás önkéntes. Az Ügyvéd a megbízást visszautasíthatja, amennyiben a Megbízó megtagadja a törvényben előírt kötelező adatszolgáltatást.

14.4. Az adatkezelés célja az ügyvédi megbízás teljesítése, a Megbízóval való kapcsolattartás és kommunikáció.

14.5. A Megbízó hozzájárulása alapján kezelhető személyes adatai a következők:

a) Név,

b) Lakcím, székhely,

c) Telefonszám,

d) Mobil telefonszám,

e) E-mail cím,

f)  Honlapcím.

14.6. Amennyiben a Megbízó nem természetes személy, ezen pontok szerinti hozzájárulása a szervezet név, székhely, telephely, telefonszám, e-mail cím, internetcím adatainak  kezelésére vonatkozik. A szervezet képviselője mint természetes személy járul hozzá az e pont szerinti személyes adatai kezeléséhez. 

14.7. Az Ügyvéd a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt a természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó Üttv-ben meghatározott adatokat igényelni.

14.8. Az Ügyvéd felhívja a Megbízó figyelmét, hogy a kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását az Infotv. rendelkezései szerint vélelmezni kell.

14.9. További személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapulhat, amelynek célja jogszabályi kötelezettségek teljesítése.

14.10. A személyes adatokat – az ügyvédi titok védelme alatt – megismerheti az Ügyvéd alkalmazottja, a közreműködő ügyvéd – de rajtuk kívül az Ügyvéd a Megbízó személyes adatait harmadik személy részére nem adhatja át, nem teheti hozzáférhetővé – kivéve a törvényben előírt eseteket. Nem jelenti a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését, ha a megbízás teljesítéséhez szükséges e személyes adat közlése, feltüntetése.

14.11. Az Ügyvéd jogosult a Megbízó címére postai úton levelet, elektronikus úton e-mailt küldeni.

14.12. A Megbízó jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet az Ügyvéd a személyével kapcsolatban kezel.

14.13. Az Ügyvéd gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozás, törlés, továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról.

14.14. Az adatkezelés maximális időtartama a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik év vége. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben megjelölt személyes adatokat az Ügyvéd – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles megőrizni.

14.15. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, illetve a képviseletében eljáró természetes személyt, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggésben az Infotv.-ben írtak szerint jogosult tájékoztatást kérni az adatainak kezeléséről, helyesbítéséről, törléséről; bírósági jogérvényesítésre és sérelemdíjra is jogosult.

15. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

15.1.  Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, hogy az Ügyvédet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) előírt kötelezettségek teljesítése során az Ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara a Pmt-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére szóló  EGYSÉGES SZABÁLYZATÁT (www.magyarugyvedikamara.hu) alkalmazza. 

16. AZ ÜGYVÉD TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE 

16.1. Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről az ügyvédi tevékenységének a gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.  A titoktartási kötelezettség kiterjed az Ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az Ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az Ügyvéd nem tárhatja fel a Megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.  A Megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.  A titoktartási kötelezettség az ügyvéd alkalmazottaira megfelelően irányadó.  

16.2. Titoktartási kötelezettség terheli azokat is, akik az ügy ellátása során az Ügyvéd helyetteseként, segítőjeként az ügyvédi titok birtokába juthattak.

16.3. A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni.

16.4. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az Ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére.

16.5. A titoktartási kötelezettségek alóli kivételekre az Üttv. irányadó.

17. AZ ÜGYVÉD FELELŐSSÉGE

17.1.  Az Ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlása során büntető-, polgári- és fegyelmi felelősséggel tartozik. A tevékenysége során okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel.

17.2. Az Ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik.

17.3. Az Ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

17.4. Az Ügyvéd a szívességi ügyintézésből eredő kártérítési felelősségét kizárja.

17.5. A megbízásból eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven belül elévül.

18. ÉRTESÍTÉSEK

18.1. A Megbízó a megbízási szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a kapcsolattartásban, a képviseletében közreműködnek.

18.2. Az Ügyvéd részéről a Megbízóval való kapcsolattartásra az alkalmazottai és közreműködői jogosultak.

18.3. Az Ügyvéd a Megbízó részére szóló írásbeli értesítéseket, küldeményeket – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet a Megbízó megadott részére. Az Ügyvéd nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, az Ügyvéden kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen.

18.4. Az Ügyvéd által a Megbízónak postai úton írásban küldött értesítések közlésének időpontja az értesítés Megbízó általi kézhezvételének napja. A postai úton, az Ügyvéd által a megbízó ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a Felek az elküldést követő ötödik munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza. Az elküldés időpontjának igazolásául az Ügyvéd postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat. 

18.5. Az elektronikus úton küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok, beadványok, hivatalos iratok) a Felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. Az Ügyvéd által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja, a munkanap 16:00 órát követően elküldött irat esetén a következő munkanap. A Megbízó tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést az Ügyvéd számítástechnikai rendszere elektronikus úton rögzíti és tárolja, amelynek időtartama 5 év. A Megbízó az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. A Megbízó elfogadja az Ügyvéd számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényére, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan.

18.6. Amennyiben az értesítés postai úton, és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban megtörtént értesítéshez fűződnek a joghatások. Az Ügyvéd jogosult úgy tekinteni, hogy a Megbízó tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás.

19. A MEGBÍZÁS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE

19.1. Az Ügyvéd a megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a Megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az Ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a Megbízó érdekében eljárni.

19.2. A Megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

19.3. Az Ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.

19.4. A megbízás a felmondáson kívül megszűnik a következő esetekben:

a) a megbízás teljesítésével,

b) az Ügyvéd vagy a Megbízó halálával,

c) a Megbízó jogutód nélküli megszűnésével,

d) az Ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.

19.5. Az Ügyvéd köteles a Megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.

20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.1. Az Ügyvéd felhívja a Megbízó figyelmét, hogy ezen Megbízási Feltételek aláírása előtt – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével – jogában áll bármely feltételtől eltérni, igényei szerinti módosítását kérni, és ez alapján lehetősége van ennek megfelelő megbízást kötni.

20.2.  A Megbízó kijelenti, hogy ezen Megbízási feltételeket teljes terjedelmében elolvasta, értelmezte és megfontolása után kijelenti, hogy eltérést nem kér, azokat – figyelemmel a megbízási szerződés rendelkezéseire is – módosítás nélkül elfogadja.

20.3. A Felek ezen Megbízási Feltételeket elolvasása és kellő értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták. A Megbízó aláírásával igazolja, hogy ezen Megbízási Feltételek okirat egy példányát átvette.

Kelt, Gyöngyös, 2021. év ________________hó  _________   napján.

              Dr. Széchy Zsolt                                         _____________________

                                  Ügyvéd                                                                Megbízó

VISSZA A KEZDŐLAPRA