Ptk. 5:146. § [A szerződésen alapuló haszonélvezet keletkezése]
(1) Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(2) Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.
Ptk. 5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]
(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
(2) Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.
(5) Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.
A haszonélvezeti jog a dologi jog rendszerében helyezkedik el, a használati jogok egyik típusa. A haszonélvezeti jog esetében a tulajdonjog számos részjogosítványait lényegében korlátozás mentesen gyakorolhatja a jogosult. A jogviszony két alanya a tulajdonos, illetve a haszonélvező, így a tulajdonos oldalán a dolgon fennálló haszonélvezet teherként jelentkezik. A haszonélvező a dolgot, aminek más személy a tulajdonosa birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, és szedheti a hasznait is.
Haszonélvezeti jog tárgya ingó és ingatlan dolog egyaránt lehet. A jog keletkezhet számos módon, egyrészt a felek megállapodása keretében, például a tulajdonos saját tulajdona tekintetében haszonélvezeti jogot ajándékoz valakinek, vagy a bíróság is határozhat haszonélvezeti jog alapításáról egy dolog vonatkozásában.
HASZONÉLVEZETI JOG LÉTREJÖTTE
Haszonélvezeti jog létrejöhet szerződés vagy jogszabály alapján. A haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más dologi jogcímen felül a dolog birtokának átruházása, ingatlanon, vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezet esetén a haszonélvezet ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
Haszonélvezetet alapítani mind természetes személy, mind jogi személy javára lehetséges. A haszonélvezet alapítása történhet az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg vagy külön okiratban.
A haszonélvezet alapítása nem csak ingyenesen, hanem ellenérték fejében is történhet. A haszonélvezet alapítása után annak gyakorlása ingyenes.
HASZONÉLVEZETI JOG TARTALMA
A haszonélvező a haszonélvezeti jogával élve a más személy tulajdonában álló dolgot birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A tulajdonjog részjogosítványai közül egyedül a dolog feletti rendelkezési jog nem illeti meg a haszonélvezőt, a tulajdonjogot nem ruházhatja át, nem zálogosíthatja el, nem terhelheti meg.
A természetes személy esetén a haszonélvezeti jog korlátozott időre, és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető, a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.
HASZONÉLVEZETI JOG TÖRLÉSE
A haszonélvezeti jog esetében egy gyakran alkalmazásra kerülő jogintézményről van szó, melynek törlése ingatlan vonatkozásában egy ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárás keretében történik. A haszonélvezeti jog az ingatlan tulajdoni lapján is szerepel, így az arról rendelkező nyilatkozatnak is megfelelő alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, hogy az alapján törölni lehessen a jogosultságot.
A törlésre leggyakrabb esetben egy lemondó nyilatkozat benyújtásával kerül sor. Ezt az okiratot egy ingatlan adásvételi szerződéshez hasonló formában, azzal azonos alaki jellemzőkkel kell elkészíteni.